Miben különbözik ez a lemez a korábbiaktól?
Két év eltelt a legutóbbi albumom megjelenése óta, ez idő alatt én is sokat változtam, és az élethelyzetem, az életkörülményeim is átalakultak. Nem az van már, amiben eddig éltem, ebből fakadóan az eddigiektől full eltérő lett az új anyag, aminek a dalaiban friss, aktuális dolgokról beszélek. Ráadásul, a korábbiaknál több szám van az új lemezen, sokkal több zenei stílus jelenik meg rajta, és más featekkel, mint eddig.
Miként formálódott át az életed? Mi jelenik meg a dalokban?
Azt osztálykép albumon az akkoriban történt nyári élményeimről és szerelmes témákról írtam, és bár lesz pár régebben íródott szerelmes szám az új lemezen, az újakon látszik majd, mi minden változott körülöttem. Már nem Angliában vagyok, Pestre költöztem, folyton a barátaimmal vagyok és állandóan bulizunk – de az albumon nem csak a bulizás, a pénz és a nők jelennek meg, komoly témákat is feszegetek.
Milyen komoly témákról van szó?
Zenében adom ki magamból azt, amit nehezen élek meg így húszévesen ebben a nagyon pörgő sztárvilágban.
Megfelelési kényszer és bizonyítási vágy van benned?
Igen, pontosan. Bizonyítási vágy, hiszen minden hallgatómnak száz százalékosan ott szeretnék lenni. Úgy érzem, hogy ehhez száz felé kell szakadnom, és ez megterhelő. Régebben is voltak ilyen jellegű, érzelmes dalaim, amik a visszajelzések szerint sok embernek segítettek. Annyi a különbség, hogy akkoriban a szerelem témáját dolgoztam fel a szövegeimben, most pedig az élet problémáit. Ezek olyan dalok, amik betekintést adnak abba, ami igazán és legbelül én vagyok.
Mennyire érzed magad kiszolgáltatva a szövegeidben történő érzelmi kitárulkozás által?
Egyáltalán nem, mert a zeneírás szinte csak úgy „magától” történik nálam. Berakok egy beatet, és mindenféle agyalás nélkül kialakul, hogy miről fog szólni a szöveg. Nem döntöm el előre, hogy deep-et akarok írni, hanem hagyom, hogy felszínre jöjjön a téma, ami akar.
Melyik szám a személyes kedvenced az albumról?
Nehéz kérdés, de szerintem a Jómodor 2. című szám, amit Pogány Indulóval vettem fel. Az ezt megelőző, Jómodor című számot még nyáron vettük fel, nagyjából egy hónappal a megismerkedésünk után. Ez volt az első olyan dal, amit közösen kiadtunk, és ezt is csak SoundCloud-ra tettük fel. A hallgatók és mi is nagyon szerettük, épp ezért nagyon örülök annak, hogy ennek a folytatása, a Jómodor 2. az én albumomon tud megjelenni.
Miért „Sose Alszok” lett a lemez címe?
Egyrészt azért, mert van egy azonos című tarck az albumon, másrészt azért, mert mostanában tényleg k*rvára sose alszok. Tehát, gyakorlatilag adta magát, hogy az egész lemeznek ezt a címet adjam.
A bulik miatt nem alszol?
A bulik, a pörgés, és a folyamatos zenélés miatt. Sok minden összeadódik, de persze, legfőképp a bulik – azaz a koncertek – azok, amik a sok utazással egybekötve felborítják az alvásrendemet. Ráadásul, én egy olyan gyerek vagyok, aki nagyon szeret menni. Igyekszem nem kimaradni semmiből. Ha van valami megmozdulás, én is ott vagyok.
Múlt héten jelent meg a Smash című számhoz tartozó kliped. Mit jelent számodra ez a videó?
A részletekben rejlik a klip értéke. A Smash című dal sokáig a favoritom volt az albumról, ezért is akartam ehhez készíteni a legdurvább, album előtt megjelenő klipet. Amikor ez a szám elkészült, úgy éreztem, hogy teljes mértékben, 100%-ban bele tudtam adni az aktuális érzéseimet. Ebből fakadóan ez egy jól elsült, erős szám lett, amihez úgy éreztem, muszáj olyan különleges klipet csinálni, amilyet még nem igazán láttak itthon az emberek. Egyetlen nap alatt forgattuk le az egész klipet. Reggel hétre értünk a helyszínre, és egészen másnap hajnali egyig ott voltunk a filmstúdióban.
Miként tudod harmóniában tartani az alkotói életed és a bulikat, koncertezést úgy, hogy a pörgés ne menjen a dalszerzés rovására?
Úgy tudom harmóniában tartani egyelőre – nem beszélek előre, ki tudja, hogy a jövőben mi lesz –, hogy Szebával, a labelem menedzserével megbeszéltem, hogy minden hétvégén csak két bulim legyen, duplázások nélkül. Szeretném elkerülni a monotonitást és azt, hogy túlhajtsam magam, de nem tudom, meddig tudom fenntartani ezt a jelenlegi menetrendet. Jön a nyár, nagyon sok bulim lesz a fesztiválokon és egyéb helyszíneken. Meglátjuk, mit hoz a jövő.
Miből fakad az energiád, amit beleraksz a koncertekbe, a zenélésbe?
Én se tudom. Mindig torkom szakadtából, minden energiámat bevetve nyomom a színpadon, és emiatt elég megerőltetők a bulik így, egymás után. Nem tudom, honnan van erőm, de szeretem csinálni. Még fiatal vagyok, bírom – szerintem ez a titka a dolognak.
Hogy érzed, az új album mennyire önazonos és teljes? Mennyire mutatja be méltóképp azt, aki most vagy? Mennyire vagy elégedett vele?
Szinte 100%-osan. A Sose alszok dalai mélyről jönnek. Alapjáraton nagyon sok zenét csinálok, és régóta válogatom közülük azokat, amikben tényleg teljes mértékben azt adom, ami én vagyok.
Mi vagy? Miként határozod meg magad, és mit szeretnél: mi jusson az emberek eszébe rólad?
Azt akarom, hogy a koncerteket lássák maguk előtt az emberek, ha Ekhoe-ra gondolnak. Azt, hogy ott milyen hangulatot érünk el, és mekkora tömegek vannak megmozgatva. Szerintem az kell a magyar zeneiparnak, hogy legyenek olyan trap koncertek, mint külföldön. Legyen olyan hangulat, legyen olyan társaság, és legyenek olyan zenék, amik meg tudják mozgatni ezeket a hatalmas tömegeket, amiket mi megpróbálunk megmozdítani nyáron.
Milyen érzés, hogy rengeteg emberre vagy hatással? Ez egyszerre lehet ijesztő és felemelő.
Tényleg az. Ez azután tűnt fel, hogy kicsit több követőm lett Instagramon. Kiraktam olyan story-kat, mint régen – sok hülyéskedést –, és egyből átvették az emberek, amit mondtunk vagy csináltunk a videókon. Azóta jóval kevesebb story-t pakolok ki, és azon belül is csak lényegesebb dolgokat. Odafigyelek ezekre a dolgokra, hogy ne legyen semmi cink.
Gondolj bele: a zenében megfogalmazott dolgaidat ugyanúgy átveszik…
Igen, de a zenében nem akarok határokat szabni magamnak. Instagramon nem mindent osztok meg, de a szövegeimben megírom, hogy éppen mit gondolok.
Az hogyan érint, hogy ezeket a gondolatokat is jó eséllyel átveszik az emberek?
Ez motivál, hogy alakítsam és formáljam magam annak érdekében, hogy az emberek fel tudjanak nézni rám. Igyekszem elkerülni, hogy bármivel is ártsak a hallgatóknak, jó hatással szeretnék lenni rájuk, pozitív dolgokat szeretnék átadni.
Ez megköveteli tőled, hogy önmagad legjobb verziójává válj, ami nem feltétlenül egyszerű folyamat. Mennyire könnyű vagy nehéz számodra?
Igen, jól mondod, tényleg megköveteli. Szerintem most még jól bírom, de… nem tudom, nem azt mondom, hogy félek a jövőtől, de kicsit kilátástalannak érzem.
Talán azért nem látod tisztán a jövőd, mert még most íródik, most alakulsz azzá, aki majd leszel. Miként tudod erősíteni a magadba vetett hited, hogy tudd, képes vagy elérni a jövőbeli céljaidat?
Minden este elmondok egy imát, és megkérem Istent, hogy figyelje az utamat – már amennyire tudja, mert hát, elég bonyolult utakon járok.
Jó, hogy előadóként fel mered vállalni, hogy mi zajlik a lelkedben.
Keresztény családból származom, emiatt már gyerekkoromban is nagyon sokat imádkoztam.
Miben érzed a hatását?
Konkrétan mindenben. Látom, hol tartok az életemben. Sok mindent sikerült elérnem, és szerintem ez nem magától történt. Valaki segített.
Hogyan szoktál imádkozni? Párbeszédet folytatsz?
Igen, tulajdonképpen csak elmondom, ami bennem van. Olyan, mintha egy barátommal beszélgetnék. Megosztom vele, hogy mi a helyzet. Mi az, ami sz*r, mi az, ami jó, mivel kapcsolatban nem tudom, hogy mit csináljak, miben kéne segítség. Nem látok magam előtt egy szakállas öreg úrt, nem térdelek le és nem tartom a kezeim ima tartásban. Szimplán csak becsukom a szemem, és hiszek abban, hogy Isten hallja, amit mondok. Igazából, ennyi.
ekhoe új, Sose Alszok című lemeze ITT érhető el.
Írta: Nagy Daniella